A szavatosság jelentése: az áru, szolgáltatás rendeltetésszerű használatáért meghatározott ideig való jótállás.
Szavatosság esetén az eladó azért vállal felelősséget, hogy az eladáskor hibátlan terméket adott át a vevőnek, tehát nincs olyan rejtett hibája, amely csak később fog kiderülni.
A fogyasztó a termék meghibásodása esetén – meghatározott feltételek mellett – élhet szavatossági jogaival, amennyiben a termékre vonatkozóan nincs sem önkéntes, sem kötelező jótállás, vagy a jótállási idő már lejárt. Ez biztosítja a fogyasztói szerződés keretében értékesített termékek szavatossági és jótállási igényének érvényesítéséről szóló 49/2003. GKM rendelet.
A szavatossági igény vásárlói benyújtásának határideje 2 év. (Ha a termék használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás, vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és ez rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó.)
A vásárlástól számított első hat hónapban jelentkező hiba esetén a kereskedő köteles bizonyítani, hogy a hiba a vásárláskor nem volt benne a termékben, hogy a hiba nem a teljesítéskor is meglévő körülmények miatt keletkezett, hanem az áru rendeltetésellenes használata okozta. Az első hat hónapban a kereskedő köteles valamennyi költséget viselni.
Hat hónap leteltével a bizonyítási teher megfordul és a továbbiakban nem a kereskedőnek kell a hiba keletkezési körülményeit bizonyítania, hanem a fogyasztó közvetlenül fordulhat a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (NFH).
Ez esetben a fogyasztónak tudnia kell azt, hogy egyrészről a vizsgálat költségeit neki kell megelőlegeznie és az csak abban az esetben jár vissza neki, ha a kifogása alaposnak minősült.
A nem tartós használatra rendelt termékeknél (például: cipő, egyéb ruházati termékek stb.) a szavatosság alapján érvényesíthető jogok általános elévülése hat hónap. Ha a vásárló e hat hónap alatt menthető okból nem tudja szavatossági jogait érvényesíteni így különösen, ha a hiba jellegénél, avagy a dolog természeténél fogva hat hónapon belül nem volt felismerhető – szavatossági jogait a teljesítéstől (vásárlástól) számított egy évig érvényesítheti.
Az EU-ban a szavatosság az alábbiakra terjed ki:
az áru nem alkalmas a használatra;
teljesen más árut szállítanak, mint amit a fogyasztó rendelt;
hiányzik a használati utasítás;
kevesebb áru érkezik, mint amennyit a fogyasztó rendelt;
hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott áru szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős;
a kötelezett felel akkor is, ha az áru összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, de a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza.
A fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely ezektől a rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el.
A minőségi vagy mennyiségi hibáért kellékszavatossággal, a jogi hibáért jogszavatossággal tartozik a kötelezett (aki lehet a gyártó, a forgalmazó vagy a kereskedő). Jogi hibának minősül, ha a hibátlan teljesítés ellenére a jogosult nem szerzi meg mindazon jogokat, amelyek őt jogszabály vagy szerződés alapján megilletnék.
Ha a termék nem felel meg a szerződésnek, a fogyasztót a következő szavatossági jogok illetik meg:
A jelenleg hatályos szabályozás alapján a fogyasztó már első körben választhat, hogy kijavítást vagy kicserélést kér, tehát a kicserélés, mint igény teljesítésének nem feltétele a javíthatatlanság. A fogyasztó választási lehetősége csak akkor korlátozott, ha a kicserélés lehetetlen (pl. nincs azonos vagy hasonló termék a kereskedő készletében) vagy ha a csere aránytalan többletköltséget eredményezne (pl. azonnal és minimális költségigénnyel járó javíthatóság esetén).
Másrészt az szabályozás alapján a szavatossági jogok érvényesítésének sorrendjében második helyre került az árleszállítás igénylésének a lehetősége, illetőleg az elállás (azaz a vételár visszakövetelése), mely utóbbira akkor kerülhet sor, ha a jogosultnak sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, illetőleg ha a korábbi igények teljesítését a kötelezett nem vállalja vagy nem tudja teljesíteni. Fontos szabály ugyanakkor, hogy jelentéktelen hiba miatt nincs helye elállásnak.
A forgalomba hozó felelős a fogyasztóval szemben azért, hogy az áru annak átadásakor megfelel a törvényes vagy szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
A Ptk. meghatározza a követelményrendszert, amelynek minden árunak meg kell felelnie ahhoz, hogy a teljesítés hibátlannak minősüljön. A Ptk. rendelkezései alapján a SigmaWear áruinak a teljesítés időpontjában:
alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú árukat rendszerint használnak,
rendelkeznie kell azzal a minőséggel, amely azonos fajtájú áruknál szokásos, és amelyet a vásárló elvárhat, figyelembe véve a gyártónak, vagy képviselőjének az áru konkrét tulajdonságaira vonatkozó — különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő — nyilvános kijelentéseit,
rendelkeznie kell a szállító által adott leírásban szereplő, és az általa a vásárlónak mintaként bemutatott áru tulajdonságaival.
Mivel a fogyasztóval közvetlenül a szállító lép szerződéses jogviszonyba, a szavatossági jogok érvényesítésekor a szállítónál kell kifogásolni, hogy a termék nem felel meg az előzőekben leírtaknak.
A gyártó, illetve a forgalmazó mentesül a felelősség alól, ha:
a fogyasztó már a szerződéskötéskor tudott a hibáról, és ennek ismeretében is megkötötte a szerződést;
a fogyasztó észreveszi, hogy a kötelezett hibásan teljesített, és ezt nem közli időben, akkor az ebből eredő kárért nem felel.
a fogyasztó szavatossági jogait az olyan hibák tekintetében érvényesítheti, amelyek a teljesítés időpontjában már megvoltak, és két éven belül felszínre kerültek. Használtcikkeknél ez a határidő az eladó és a fogyasztó közötti megállapodással egy évre lerövidíthető.
Húsvéti akció
